| 1999 - Világbajnok versenyzõ, Világbajnok verseny |
|
Loretta Harrop megint megmutatja - s aztán pár héttel késõbb, a Világbajnokságon is -hogy a mezõny fölé nõ. Az úszás során szerzett másfél perces elõnyét a kerékpárban még eggyel megnöveli, futása afféle sétagalopp már csak. A nõk versenyében a kerékpáros pályán a kerekek surrogásán kívül csak a késõbbi negyedik belga Mieke Suys kiabálása hallatszik; korholja, aktiválásra serkenti a bolyban vele együtt utazó társait: fogjanak már össze, eredjenek a szökevény nyomába. Mindhiába, a társaságban rajta kívül senki sem vállalkozik vezetésre, egyedül pedig nem megy. Hasonló a problémája Maracskó Tibornak, a Magyar Triatlon Szövetség egyik vezetõjének is. A magyar nõversenyzõk gyenge szereplése láttán megjegyzi: végre itt lett volna az alkalom, hogy összeállva megpróbálkozzanak az elõrejutással - ehelyett teljes passzivitást mutatva még a jó eredmény lehetõségétõl is megfosztották magukat. Kritikája - nemcsak a hazájabeli nõkre, hanem a mezõny egészére nézve is - jogos: mintha a nõk nem éreznék még a bolyozás adta lehetõséget. A férfiak bezzeg ...! Megint Sanson száll ki elõször a vízbõl, de elõnye csak húsz másodperc, egy tizenegy fõt számláló boly egykettõre bekebelezi. Hétkörös rohanás kezdõdik, tele robbantásokkal, meghiúsított szökési kísérletekkel senki sem tud, senkit sem hagynak meglógni. A közönség tombol, a versenyzõk egyszerre vágódnak be a váltóhelyre ... mint sokszor, a szétlövést a futás hozza. És úristen! mekkora nevek! A világranglista, az olimpiai pontvadászat elsõ hét helyezettje itt van. Aztán Lothar Leder, aki azzal írta be magát a sporttörténelembe, hogy elõször ment ironman-en nyolc órán belül, Greg Welch, kinek hosszú évek után sikerült megtörnie az amerikaiak egyen-uralmát Hawaiiban ... no és a két ász: Simon Lessing meg Spencer Smith. A nemzetközi triatlonélet e két fenoménja nem járt még Tiszaújvárosban, mi több: az utóbbi idõben egymással sem találkozott. Szándékosan kerülték a másikat. S most itt vannak, mindketten; hiába, kell a pont az olimpiához. Sokan összecsapásuktól várják a csemegét ezen a versenyen. Nos ez elmarad. Ha Smithnek - aki e verseny után nem sokkal bejelenti: abbahagyja a triatlont, s a profi kerékpározással próbálkozik - sikerülne leszakítania a többieket, talán másként alakul a végeredmény ... Lessinget viszont már az úszás során kiszorítják. Nem is erõlködik tovább, kényelmesen, csak becsületbõl csinálja végig a versenyt. Bár a legjobb futóidõket három, a második bolyból érkezõ versenyzõ: Leder, Gaag és Welch produkálja, az elsõ csoport tagjai azért igyekeznek annyira, hogy ne hagyjanak nekik beleszólást a döntésbe. A gyõzelmet megint Hamish Carter szerzi meg, ezúttal honfitársa, Shane Reed ellenállását morzsolja fel az utolsó kilométereken. A TVK Mali Triatlon Klub legeredményesebb versenyzõjének Dmitry Gaag bizonyul; hetedik. Az igazi nagy harcot viszont az ezután sorra kerülõ világbajnokságon dobja: Simon Lessinggel vívott párharcából gyõztesen kerül ki ... teljesül a régi álom: a klubnak világbajnoka van! A sydney-i olimpia triatlon számának nincs abszolút favoritja ... a férfiak közül legalább hatan-nyolcan esélyesek - Gaag köztük van. ( A nõk közül már kevesebben - és nagyon nagy meglepetés lenne, ha nem hazai versenyzõ állna fel a dobogó legfelsõ fokára ... sõt, esetleg valamennyire.) Gaag Tiszaújvárosban él és edz, a városban senkit sem érdekel, hogy nem magyar nemzetiségû ... bár talán egyszer ilyen olimpiai esélyes is lesz. Nem tûnik rossz elõjelnek, hogy Lehmann befejezni készül versenyzõi pályafutását ... a vezetõk tõle várják, hogy a szakedzõk munkáját összefogva a jelenlegi utánpótlás tagjai közül katapultál majd pár helyi versenyzõt a nemzetközi élvonalba. Hogyan kerülhetõ el, hogy a klub által rendezett másik nagy verseny, a Klubcsapatok Európa- bajnoksága ne kerüljön árnyékba? Egymástól távoli idõpontokra kell helyezni õket? Ellenkezõleg - egymás mellé, két hétvégére. Legyen a közbensõ hét neve TriWeek, éljen sõt mozogjon a város triatlonlázban, essék minden napra egy amatõrök számára rendezett rövid verseny, futás, kerékpározás, mini-triatlonozás ... garantált siker. A hétközi versenyeken 8100-an állnak rajthoz, a város összlakosságának 45 százaléka! Ezt csinálja meg más város, ha tudja! A városközpontban lévõ Dísz-tóban rendeztek már ugyan triatlonversenyt, de a tó kicsi, maximum 300 méteres háromszögletû pályát lehet kijelölni benne. A csapatverseny úszótávja viszont 750 méter, s a nézõk miatt nem ártana, ha az úszás is a városban bonyolódna ... a rendezõk egyszerû, de nagyszerû megoldással rukkolnak ki. Versenyuszoda szerûen besávozzák a vízterületet, a sávok végén a versenyzõknek mindig fordulni kell, a nézõk mindvégig láthatják, követhetik az egyes csapatokat... még az ETU rutinos, sok nagy versenyen megfordult vezetõi Didier Lehéneff elnök és Erika König-Zenz fõtitkár is elragadtatottan nyilatkoznak a pályáról. Bár a Lehmann - Gaag - Ojava - Sanson - Kaldau összeállításában versenyzõ hazaiak nagyon felszívják magukat a Csapat Európa-bajnokságra, a triatlonvilág Real Madridjának számító Tri-Team Henniez-zel szemben - Johns, Hug, Keller, Alder, Fischlin - nincs igazán esélyük. A verseny, köszönhetõen megint csak a közönség fergeteges buzdításának, ennek ellenére váratlanul szorosnak bizonyul; a svájci csapat gyorsabb váltásai döntõnek bizonyultak. A TVK Mali csapatában a többiek a Sanson krallvizén utaznak, a kerékpározás során az ifjú tehetség Kaldau vállal prímszerepet; a fennmaradt három pedig egymást segíti be a célba, Gaag vezetésével. Említésre méltó a Góg Anikó által vezérelt nõi csapat - Góg, Nagymihály, Gál, Varga, Révész - harmadik helyezése is. Gaag díszvendégként a "Továbbjutsz Vagy Kiesel" versenyen is rajthoz áll. Világbajnokhoz méltó fölénnyel gyõz; a nõk mezõnyében Molnár Adélt illeti a koszorú - meg persze a nem elhanyagolható pénzdíj. A Magyar Triatlon Szövetség objektív, nemcsak az élversenyzõk, hanem az utánpótlás eredményeit is figyelembe vevõ értékelési rendszert dolgoz ki. Fentiek alapján nem meglepõ, hogy a TVK Mali Triatlon Klub utcahosszal elsõ - a siker természetesen nemcsak a versenyzõké, hanem mindazoké - edzõké, versenyrendezõké, sportvezetõké, önkéntes segítõké - akik a csapat körül tevékenykednek. S ami ugyancsak erõfeszítéseiket igazolja, sõt, szinte a mennybe röpíti õket: az ITU hivatalos értékelése szerint a tiszaújvárosi ITU TVK Világkupa - beleszámítva a Világbajnokságot is! - legtökéletesebben, legzökkenõmentesebben megrendezett verseny ebben az évadban. Ha ehhez hozzászámítjuk még, hogy a Monte-Carlo-i verseny arculattervét is a tiszaújvárosi gárdához tartozó Tóth Béla készíti, hogy a "versenyigazgató" titulust viselõ Márkus Gergelyt az ETU és az ITU egyaránt komoly feladatokkal bízza meg; elõbbi azzal, hogy a TVK Világkupa, mint etalon alapján állítson fel egy versenyrendezési standard-et, utóbbi, hogy mint versenybíró vegyen részt az olimpián ... nos mindezek alapján feltehetõ a kérdés, mi jöhet még? A fejlõdés eddig egyenes vonalú volt, lesz-e, lehet-e folytatás?
|
[ Copyright © 2005 - 2012 tvkmalitriatlon.hu. Designed by JoomlArt.com | Joomla! is Free Software released under the GNU General Public License. ]
